2024 januárjától az Európai Uniós irányelveknek megfelelően kötelező lesz Magyarországon a háztartásokban keletkező biohulladékok szelektív gyűjtése, bár a részletekről még kevés információ áll rendelkezésre. A Reacty Digital legújabb kutatása szerint a magyar lakosság alig felének van tudomása erről az intézkedésről, és jelenleg csupán a negyede válogatja külön a kerti és konyhai hulladékait. Ebben a cikkben a biohulladékok lakossági kezelésének gyakorlatát és a kapcsolódó változásokat vesszük górcső alá.  

A cikk egy 2 részes cikksorozat második része, az elsőben a palackok betétdíjas rendszerére adott lakossági reakciókat foglaltuk össze. 

Szelektív hulladékgyűjtés Magyarországon 

A nemzetközi trendekkel összhangban a magyarok körében is egyre lényegesebb kérdés a háztartási hulladék szelektív gyűjtése, tízből kilencen mondták azt, hogy ez számukra fontos. Ahogyan arról korábban írtunk, a lakosság négyötöde szelektíven kezel legalább egyféle hulladéktípust. A háztartások harmadában naponta keletkezik műanyag- és papírhulladék, míg a biohulladékok, az üvegek és a fémdobozok kezelése az otthonok felében jelent hetente legalább egyszer megoldandó feladatot. 

A korosztályokat nézve a fiatalabbak (18-29 évesek) azok, akik kevésbé foglalkoznak a szelektív hulladékgyűjtéssel, negyedük nem gyűjti külön a szemetet. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy kevésbé lennének környezettudatosak: ebben az életkorban többen vannak azok, akik nem vesznek aktívan részt a háztartás feladatainak ellátásában.  

A szelektíven gyűjtők harmada találkozott már problémával a hulladéktípusok külön kezelésével kapcsolatban, ami nehezítheti a környezettudatos viselkedést. A leggyakoribb probléma az, hogy a gyűjtőpontok gyakran megtelnek. 

Komposztálás 

A magyar lakosság negyede válogatja külön a biohulladékokat a vegyes hulladékoktól. A zöldhulladék külön kezelése azokra jellemző, akik családi házban vagy sorházban laknak, és/vagy van kertjük. A fővárosban kisebb arányban kezelik a biohulladékot a többitől elválasztva.

Aki külön gyűjti, az jellemzően komposztálja is a biohulladékot. A biológiailag lebomló kerti zöldhulladékokat nagyobb arányban hasznosítják újra, mint a háztartásokban keletkező élelmiszer és konyhai hulladékot.  

A hozzáállás pozitív, a megvalósulás kérdéses 

A felnőtt magyarok kevesebb mint fele (44%) hallott arról, hogy 2024. január 1-től Magyarországon a háztartásoknak külön hulladékgyűjtő edényt kell kapniuk, a társasházaknak pedig egy külön hulladékgyűjtőt kell biztosítaniuk a biohulladék gyűjtésére.  

Pozitív az intézkedés megítélése azok között, akik hallottak a tervezett változásokról: 70 százalék gondolja környezetbarátnak és 64 százalék hasznosnak. A pozitív hozzáállás ellenére a tájékozottaknak csupán a fele tartja hatékonynak a tervezett megvalósítást. A lakosságra, a hozzáállásukra gyakorolt hatás kapcsán is megoszlanak a vélemények: miközben az intézkedést legalább hallomásból ismerők valamivel több mint fele olyan pozitív hatásokat köt a szelektáláshoz, mint a környezettudatosság növekedése vagy a kevesebb környezetbe kerülő hulladék, addig hasonló arányban vannak azok is, akik úgy vélik, hogy a lakosságban nem fog tudatosulni, hogy szelektálni kell a biohulladékot. Többen lehetséges problémaként említették, hogy a gyűjtők hatására büdösek lesznek a lépcsőházak.  

A lakosság körében történő szemléletváltásokhoz mindig idő kell, de bíztató előjel, hogy az intézkedést ismerők fele nyitott arra, hogy jövőre külön gyűjtse a háztartásában keletkező biohulladékot. 


Röviden a felmérés hátteréről: a Reacty Digital 1142 fő bevonásával, 2023. október-novemberében végezte kutatását. A felmérés a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készült. Az adatok nem, életkor, iskolai végzettség, valamint régió szerint reprezentálják a 18-79 éves hazai lakosság véleményét.